ConfigMgr 2012 – Szoftverfrissítés II.

Folytatva a szoftverfrissítéssel kapcsolatos újdonságok boncolgatását, ebben a részben a frissítések telepítésének automatizált módjával ismerkedünk meg.

Mivel maga a WSUS komponens már régóta tartalmaz hasonló megoldást, ezért logikusnak tűnik ennek implementálása a ConfigMgr eszközei közé. Szerencsére egy sokkal kifinomultabb technológia megoldásról van szó, mint a WSUS által kínált “mehet minden” jóváhagyási folyamat.

A kívánt szabályok létrehozásában egyetlen varázsló a Create Automatic Delployment Wizard lesz segítségünkre.

Az első képernyőn meg kell adnunk a szabály nevét, majd kiválaszthatunk egy sablont amely tartalmazza a telepítésre vonatkozó beállításokat. A cikk előző részében létrehozott szabály itt gond nélkül alkalmazható, a példában én is ezt használtam. Fontos megadnunk, hogy a szabály futása során új csoportokat hozzon-e létre a talált frissítéseknek, avagy egy már meglévő csoportba rendezze azokat. Érdemes minden esetben új csoportot kreálni, főleg ha az általam bemutatott patch keddenkénti ütemezést választjuk. A varázsló alapértelmezés szerint letiltott állapotban hozza létre a telepítési szabályokat, így az élesítés előtt lehetőségünk lesz azokat átnézni. Ezzel ugyan elveszítjük a teljes automatizmus lehetőségét, de szerintem ennyi még bőven belefér, főleg ha biztosra szeretnénk menni. Természetesen a legalsó opció bejelölésével automatikusan engedélyezhetőek a létrehozott szabályok.

A frissítések között sok esetben találhatunk olyanokat (IE) is amelyekhez egyedi licenc szerződés tartozik, ezek telepítését engedélyezhetjük illetve tilthatjuk itt, továbbá a státusz üzenetek részletességét szabályozhatjuk. Normál patch kedd esetén ez lehet normál, jó ha tudunk minden keletkezett hibáról. Ha definíciós fájlok (FEP, MSRT) részére készítünk szabályt, akkor bőven elegendő az alacsony szint is.

És innentől kezdődik a dolog lényegi része, a szabályrendszer összerakása. Először is szükséges meghatároznunk a keresési kritériumokat. Az én esetemben az előző nap megjelent angol nyelvű Windows 7 frissítésekre hoztam létre a szűrőt. Miért is jó ez? Rögtön kiderül.

A szabály ütemezésének beállításával meghatározhatjuk milyen időközönként történjen meg az előző lépésben megadott keresés futtatása és a csomagok, csoportok létrehozása. Mivel elég jól testre szabható az ütemezés, én minden hónap második szerdájának hajnali óráit jelöltem ki a feladat elvégzésére. És itt jön a képbe az előbb beállított keresési feltétel, mert ugye minden második szerdán futtatom a kiértékelést és az előző nap megjelent frissítések pedig pont a patch keddi adagot adják eredményül. Briliáns, nem? Fontos megjegyezni, hogy a SUP szinkronizációjának gyakoriságát nem ajánlott meghaladni, ugyanis ebben az esetben nem feltétlenül kapunk releváns eredményt. Továbbá az én esetemben fontos volt a szinkronizáció futtatása még a patch keddi napon, különben az adatbázis nem tartalmazná az új frissítéseket a szabály szerdai futtatásakor.

Az ütemezés beállításai során fontos meghatároznunk, hogy a frissítések azonnal elérhetőek legyenek-e a kliensek számára vagy csak egy későbbi időpontban férhessenek azokhoz. Ezen felül be kell állítanunk a telepítési határidőt is, amely a közzétételi időponthoz képest lehet X nappal később vagy azonnal. A telepítés folyamata a 2007-es verzióhoz hasonlóan a határidő lejártát követően kezdődik.

A felhasználói élmény testre szabásához tartozik egyrészt a figyelmeztető üzenetek engedélyezése vagy tiltása, továbbá a telepítés és újraindítás viselkedésének beállítása a karbantartási ablakok függvényében. Szerverek esetében érdemes még beállítani az újraindítás tiltását is.

Értesítések. A szokásos módon definiálhatjuk az Operations Manager riasztásokat, illetve kérhetünk ConfigMgr riasztást abban az esetben ha a telepítési határidőt követő meghatározott időintervallum eltelte után a gépeink X százalékára nem került fel sikeresen a frissítés.

Lassú hálózatok esetére és a nem védett disztribúciós pontok használatára vonatkozó szokásos restrikciók.

A korábbiakban már ismertetett telepítő csomagok meghatározása. Akár meglévő csomagot használunk fel, akár újat hozunk létre, a szabály minden egyes futásakor talált frissítések ide fognak kerülni.

Disztribúciós pontok kiválasztása.

A frissítések forrásának meghatározása.

A kívánt nyelvek kiválasztása.

Végül egy szokásos összegzés, ahol sablon formájában el is menthetjük a végrehajtott beállításokat.

Ezek után az ütemezésnek megfelelően fog futni az elkészült szabályunk és letölti majd publikálja az adott intervallumban talált frissítéseket. Természetesen ha kikapcsolt állapotú telepítési eljárás létrehozását választottuk, akkor nekünk kell majd a végső engedélyezést megtenni, a létrejött Software Update Group-on keletkezett Deployment Rule engedélyezésével.

Share this: